header-photo
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepnapok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepnapok. Összes bejegyzés megjelenítése

Mindenszentek napja, Halottak napja


Mindkét nap a halottakra való emlékezés napja. Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban.
Azt a hetet melyre a Halottak napja esik halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani.

Szeretettel Anyáknapjára


Május első vasárnapja csak az Édesanyáké
egy csokor gyönyörű dal hozzájuk... róluk..... értük.... hálából...... szívből

Édesanyám, Köszönöm hogy vagy nekem!



















Szent György napja - április 24.


Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Az ókori Rómában ezen a napon ünnepelték a Paliliát, amely pásztorünnep volt. Magyarországon az állatok tavaszi legelőre hajtásának napja, ekkor álltak újra munkába a juhászok, kanászok. Számos hiedelem élt, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. Sok helyütt varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstöléssel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól.
Az ország számos településén Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

A húsvéti nyúl

Sokan nem tudják, hogy ki is az a húsvéti nyúl. Magyarországon csak a XIX. században, a polgárosodással honosodott meg. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Nagyon érdekes az eredete. A húsvéti Holdban felfedezni véltek egy nyúl képét. A nyúl a termékenység szimbóluma lett, rendkívüli szaporasága okán.
Német hatásra terjedt el szintén az a szokás, hogy barkaágat díszítünk apró díszekkel, kifútt tojásokkal.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!


Rügyezik az erdő, virágzik a táj,
Az orgonafán dalol egy tarka kismadár,
Énekelve Kellemes Húsvéti Ünnepet kíván.

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.


Bars Sári: Hímes tojás

Ha feldobom fehér,
Ha leesik sárga.
Nem dobom fel, nem esik le
Készül a vásárba.
Kihímezem előbb
Szivárvány festékkel,
Virágszirmot pingálok rá,
Tavaszi ég kékkel.
Jácintot, ibolyát,
Csibét, piros szívet,
Annak adom, aki érte
a legtöbbet fizet.
Nyúlanyó már kérte
fényes rézkrajcárért,
Csakhogy pénzért
nem eladó, sem bolyhos barkáért.
Locsolkodók jönnek
húsvét másodnapján,
Szagosvizet hintenek rám,
Nekik oda adnám.



Kicsi nyúl ül a kosárban,
Piros tojás az aljában,
Tetejében csoki, cukor,
Legyen nálad kicsi bugyor,
Abba gyűjtsed mind a kincsed,
Húsvét napján kapod mindet!




Végh György: Kleofás, a didergő kis tojás

Volt egyszer egy kis tojás,
úgy hívták, hogy Kleofás.
Bimm-bamm, dáridom!
Megvette egy nyuszika,
nyuszilány volt: Zsuzsika.
Bimm-bamm, dáridom!
Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e neked szép ruha?"
Bimm-bamm, dáridom!
"Persze - mondta a tojás-
fázik ám a Kleofás!"
Bimm-bamm, dáridom!
Befestette Zsuzsika,
a húsvéti nyuszika.
Bimm-bamm, dáridom!
Nem fázik már a tojás:
A zöldbundás Kleofás!
Bimm-bamm, dáridom!



Tapsifüles nyuszikának
Nagyon sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást
Szerteszéjjel hordja.
Locsolni nincs ideje,
csak SMS-re, így kíván most neked
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!



Bíró András: Ez a húsvét

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.



Juhász Gyula: Húsvétra



Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe




A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.

A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae - magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya.
Néhány órán belül meg is halt.
A családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt.
Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz.
De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör!
Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"


A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is.

Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását.
A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, az új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták.
Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal.


Érdekesség:

Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik?

Azért „mozog" a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.
A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

Forrás: onkormanyzat.mconet.biz

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25.


Sokan nem tudják, de márciusban is van Mária nap. Március 25-én ünnepeljük a Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. E napon érdemes elkezdeni a gyümölcsfák oltását, a szemezést. Ekkor indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése a néphit szerint.

Édesanyám is Mária, mi ekkor ünnepeljük a névnapját! Utólag is Boldog Névnapot minden kedves Máriának!