Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Juhász Gyula: Húsvétra
A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.
A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae - magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya.
Néhány órán belül meg is halt.
A családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt.
Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz.
De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör!
Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is.
Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását.
A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, az új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták.
Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal.
Érdekesség:
Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik?
Azért „mozog" a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.
A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.
Forrás: onkormanyzat.mconet.biz
