header-photo

A háztáji gazdálkodás jelentősége a vidéken

youtube csatornam

 instagram

 

Bejegyezte: apuka dátum: 4:47 Címkék: allatcsirkehaztaji.gazdalkodastartastojas

A háztáji gazdálkodás jelentősége a vidék életében

Ma már a vidék, mint élőhely, lakhely a városhoz hasonló kulturális szintet kínál, hiszen az elérhetőség a legkisebb falut is a világ hálózatába köti be (telefon, tévé, rádió, internet). A vidéki térségek belakottsága közhaszon, mindenki érdeke, mert szükségünk van olyan emberi közösségekre, amelyek a természeti erőforrásainkat – erdeinket, rétjeinket, vizes élőhelyeinket- a helyszínen karbantartják.

A vidéki térségek felértékelődnek. Mint új termelési kultúrák: a minőségi élelemtermelés és az új energiatermelés színhelyei lesznek. Fontos, hogy újra életre keltsük a helyi élelmiszer-termelési kultúránkat, hiszen a több ezer kilométerről ideszállított terméken az ökológiai „lábnyom” a helyinek többszöröse. Tartósítás és energiát faló szállítórendszerek működnek minden, asztalunkra kerülő, áru mögött. Minden kilo kenyér, zöldség vagy hústermék mögött lekaszált rétek, egészséges állatállomány és vízi világ húzódik meg. A helyi, a gondos, természetbarát élelmiszertermelés a legjobb környezetmegóvás.

Új harmóniát kell teremteni globalitás és lokalitás között. Az ember energiaéhségét csakis akkor elégíthetjük ki, ha csökkentve a környezetgyilkoló fosszilis energiahordozók használatát, a zöld és a megújuló energiaforrások felé fordulunk. A holnap energiatermelésének új színtere a vidék, „alapipara” pedig a zöldenergia alapanyagát termelő mezőgazdálkodás lesz. Sok szakember a harmadik évezred új jelenségét látja abban, hogy a városi élettér mellé felzárkózik a vidék.

Fontos az is, hogy az állam felelősséget vállaljon a vidék természeti és emberi világáért. Feladata, hogy figyelmet és közpénzeket fordítson, eszközöket teremtsen azon célok megvalósítására, amelyek a közösség számára fontosak. A természet- és élelem-egészségügy, emberi életminőség nem függhet teljes mértékben csak a vállalkozói érdektől. Épp ezért a költségvetésnek, a politikának kell felvállalnia a vidék belakottságának segítését.

A mai vidékpolitika nem csak a településszerkezet-váltás okos szervezését kívánja, hanem az ember és környezete – emberi-tárgyi-természeti környezete – együttélésének újragondolását is. Benne egy modern takarékosságot. Fontos feladatának tartja megállítani az értelmetlen és katasztrófához vezető hulladéktermelés növekedését, megállítani a természeti erőforrások lerablását, kialakítani a termelt javakkal, tárgyainkkal, eszközeinkkel élés új kultúráját. Célja továbbá, hogy a helyi termékeket előállító, önellátó, háztáji gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse, főként azokon a településeken, ahol az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását is segíti.

Ma az egyik legfontosabb cél, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma – kiegészülve különböző agroszociális gazdasági modellekkel – közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást, vagy akár a részleges energiaellátást.

Tudományos munkám által, egy konkrét területegység elemzésével célom bemutatni azt, hogy a Szociális földprogram (EMMI), a Start munkaprogram (BM), a Szociális szövetkezetek (BM) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia révén, továbbá a munkahelyemen, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál végzett szakmai munka segítségével hogyan valósul meg ma Magyarországon a vidékfejlesztésben a fenntarthatóság és az önellátás elősegítése.

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA

youtube csatornam

 instagram

 

Bejegyezte: apuka dátum: 17:47 Címkék: allatbirtokeladetetesfoldfoldmuvesgazdasaghaztajiparaszttermeltermenyvetes

ÁGAZATI HÍREK

A kormány célja, hogy a helyi termékeket előállító, félig önellátó, háztáji néven ismert gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse - hangoztatta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A 76. OMÉK-en a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakmai konferenciát szervezett a vidéki foglalkoztatás és a helyi közösségek kapcsolatáról, amelyen V. Németh Zsolt kiemelte: a vidéki településeken, a falvakban a globális tömegtermékek helyett ismét a helyben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tojást, tejet és húst kellene előnyben részesíteni.

Ennek feltételeit teremthetik meg a félig önellátó háztáji gazdaságok, amelyek működését a jövőben még inkább ösztönözni, segíteni kívánja a minisztérium. Már mintaprogramok indultak a jó gyakorlatok megismertetésére az alágazatokban, a nyúltenyésztéstől kezdve a húsgalambtartáson át az üszők kihelyezéséig - mondta.

Az egyik legfontosabb cél, hogy a hájtáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma - kiegészülve különböző agroszociális gazdasági modellekkel - közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást, vagy akár a részleges energiaellátást.

A mintaprogramok finanszírozására a VM az utóbbi években néhány százmillió forintot fordított. Egy-egy ilyen projekt megvalósítására a tárca esetenként 3,0-7,5 millió forintot költött - mondta V. Németh Zsolt az MTI-nek.

Kis Zoltán, a VM Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának vezetője az MTI-nek egyebek között arról beszélt, hogy a helyi termelés lehetőségeinek szélesítése, az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását segíti.

Főként a kis falvakban, településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megteremti a helyben élők jobb megélhetésének lehetőségét. Perspektívát ad azoknak az embereknek is, akik nem vagy csak nehezen tudnak lakóhelyükről kimozdulni, azonban a saját háztartásuk számára meg tudják termelni az élelmiszert. Ez a segélyezés alternatívája lehet - mutatott rá.

Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály polgármestere a román határhoz közeli település példáján mutatta be, hogy egy erdőháti falu, ha akar akár önfenntartóvá is válhat. Ennek alapja a közösség tenni akarásán túl a helyi lehetőségek ismerete és kihasználása - hangsúlyozta.

Bejegyezte: apuka dátum: 17:47 Címkék: allatbirtokeladetetesfoldfoldmuvesgazdasaghaztajiparaszttermeltermenyvetes

A kormány célja, hogy a helyi termékeket előállító, félig önellátó, háztáji néven ismert gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse - hangoztatta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

76. OMÉK-en a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakmai konferenciát szervezett a vidéki foglalkoztatás és a helyi közösségek kapcsolatáról, amelyen V. Németh Zsolt kiemelte: a vidéki településeken, a falvakban a globális tömegtermékek helyett ismét a helyben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tojást, tejet és húst kellene előnyben részesíteni.

Ennek feltételeit teremthetik meg a félig önellátó háztáji gazdaságok, amelyek működését a jövőben még inkább ösztönözni, segíteni kívánja a minisztérium. Már mintaprogramok indultak a jó gyakorlatok megismertetésére az alágazatokban, a nyúltenyésztéstől kezdve a húsgalambtartáson át az üszők kihelyezéséig - mondta.

Az egyik legfontosabb cél, hogy a hájtáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma - kiegészülve különböző agroszociális gazdasági modellekkel - közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást, vagy akár a részleges energiaellátást.

A mintaprogramok finanszírozására a VM az utóbbi években néhány százmillió forintot fordított. Egy-egy ilyen projekt megvalósítására a tárca esetenként 3,0-7,5 millió forintot költött - mondta V. Németh Zsolt az MTI-nek.

Kis Zoltán, a VM Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának vezetője az MTI-nek egyebek között arról beszélt, hogy a helyi termelés lehetőségeinek szélesítése, az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását segíti.

Főként a kis falvakban, településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megteremti a helyben élők jobb megélhetésének lehetőségét. Perspektívát ad azoknak az embereknek is, akik nem vagy csak nehezen tudnak lakóhelyükről kimozdulni, azonban a saját háztartásuk számára meg tudják termelni az élelmiszert. Ez a segélyezés alternatívája lehet - mutatott rá.

Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály polgármestere a román határhoz közeli település példáján mutatta be, hogy egy erdőháti falu, ha akar akár önfenntartóvá is válhat. Ennek alapja a közösség tenni akarásán túl a helyi lehetőségek ismerete és kihasználása - hangsúlyozta.