header-photo

Újra korlátozhatnák a települések a ......

youtube csatornam

 instagram

 Ha az otthon végzett munkát beleszámítanánk a háztartások jövedelmébe, az 37 százalékkal növekedne. Ha a GDP-számításban figyelembe vennénk, az 25 százalék pluszt jelentene. Többek között ez is kiderül a KSH 2016 decemberében kiadott, a háztartási munka értékét kiszámító hiánypótló tanulmányából. Miért érdekes ez? Milyen tanulságokkal szolgál a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolása szempontjából?

Az interneten is hozzáférhetőek különféle kalkulátorok, amivel kiszámolhatjuk saját háztartási munkánk értékét. Ezek mindenki számára közérthetően szemléltetik, hogy a gondoskodás és a házimunka elvégzése sem nem magától értetődő, sem értéktelen dolog. Ezért sem meglepő, hogy a mai nőnapra az 1975-ös, az egész országot megbénító izlandi nősztrájk mintájára világszerte meghirdetett „Egy nap nők nélkül” akciónap arra is bátorít – visszatérve a nőnap eredeti jelentéséhez –, hogy ma a nők házimunkát se végezzenek.

Magyarországon a lakosság időfelhasználását vizsgáló időmérleg-felvételt az 1960-as évek eleje óta körülbelül tízévente készíti el a Központi Statisztikai Hivatal. Ezek sorába illeszkedett a 2009/2010. évi, a 10–84 éves lakosságra kiterjedő vizsgálat. Ennek adatait felhasználva számította ki most a KSH 2010-re vonatkozóan, hogy mit jelentene makrogazdasági szempontból, ha tekintetbe vennénk az otthon végzett, fizetetlen munkát. Ide azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket helyettesíteni lehetne piaci termékkel vagy szolgáltatással. Így nem tartozik bele pl. a tanulás vagy a zuhanyzás, de beletartozik a lakhatásra (takarításra, karbantartásra), az élelmezésre (sütésre, főzésre), a ruházkodásra és a gondoskodásra (gyerekek és rászoruló felnőttek gondozására) és az ezekhez kapcsolódó kisegítő tevékenységekre (mosogatásra, bevásárlásra, szállításra) fordított idő.

nemzeti számlák rendszere a piacgazdaságot működtető országokban átfogóan és összehasonlíthatóan számot ad „az ország gazdasági rendszeréről, a termelésről, a jövedelmek keletkezéséről és elosztásáról, továbbá a felhasználás és a fogyasztás alakulásáról” – olvasható a KSH statisztikai tükrében. A nemzeti számlák az otthoni munkából csak a termék-előállító tevékenységeket veszik számításba, mint például a házilagos építkezést és az önellátást szolgáló mezőgazdasági termelést. Feminista közgazdászok régóta bírálják is, amiért a fizetetlen – és túlnyomórészt nők által végzett – otthoni munkát figyelmen kívül hagyja. Ezzel pedig az alapvető és szükséges munka tetemes részét nem ismeri el értékteremtő munkaként, holott ez elengedhetetlen volna ahhoz, hogy az ország gazdasági teljesítményéről teljes képet kapjunk.

rasterapostropheA nemzeti számlák az otthoni munkából csak a termék-előállító tevékenységeket veszik számításba, például a házilagos építkezést és a háztáji agrártermelést. A fizetetlen – főleg nők által végzett – munkát figyelmen kívül hagyja.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, hogy a háztartási munka is munka, így egyre több ország készíti el a vonatkozó számításokat. Ezt a lyukat tölti be itthon immár második alkalommal a KSH számítása, még ha nem is kapott jelentőségének megfelelő nyilvánosságot. Az alábbiakban azt fejtem ki, milyen politikai tétje van egy ilyen virtuális számításnak, vagyis hogy mit árulnak el ezek az adatok a társadalmi egyenlőtlenségekről.

A KSH-tanulmány legfontosabb eredményei

Az időmérleg vizsgálatok adataiból (vagyis abból, hogy átlagosan mennyi időt töltünk bizonyos háztartási tevékenységekkel), valamint a becsült nettó órabérekből kiszámolták, mekkora e munka makrogazdasági értelemben vett értéke.

Kiszámolták többek között, hogy ha azt az időt, amit fizetetlen munkával töltenek az emberek, például az (amúgy alulfizetett) megfelelő szakképzett helyettesítő nettó bérével értékelnénk, akkor ez pontosan mennyit érne. Vagyis mennyit érne, ha pl. a főzést a szakács, a gyerekgondozást az óvónő, a szállítást a gépkocsivezető nettó bérével számolnánk ki. „A háztartások rendelkezésére álló korrigált jövedelem a háztartási termelésből elszámolt virtuális jövedelemmel 37 százalékkal nagyobb lesz. Ez nem olyan jövedelem, amit pénzben megkapnának, ez egy imputált jövedelem, ami azoknak a szolgáltatásoknak a munkaértéke, amit maguknak termeltek. Ha a háztartások ezeket a szolgáltatásokat meg akarták volna venni, ennyivel többet kellett volna költeniük, ekkora többletjövedelemre lett volna szükségük, hogy háztartási termelés nélkül fenntartsák ezt a fogyasztási színvonalat.”

Ez a 37 százalékos érték természetesen nem mond semmit arról, hogy öröm-e vagy teher ez a munka (esetleg mindkettő), sem azt nem állítja, hogy piacosítani kellene ezeket a tevékenységeket. Láthatóvá teszi viszont a munka nagyságát és értékét. Ebbe tehát beletartozik az örömmel végzett főzés, és az örömmel végzett gondoskodás is. A láthatóvá tételre azonban különösen nagy szükség van akkor, amikor még mindig azt kérdezzük például a gyesen lévő anyáktól: Te már dolgozol, vagy még otthon vagy?

Ha a háztartási termelést is teljes egészében figyelembe vennénk, az 25 százalékkal magasabb GDP-t eredményezne. Ez a 25 százalékos mutató elárulja, hogy amit magánügynek, nem-termelő, „csupán” reproduktív munkának tartunk, az bizony ugyanúgy termelő, és ugyanúgy hozzájárul a nemzetgazdaság teljesítményéhez, mégpedig nem csekély értékkel. (Ez a szám természetesen sokkal magasabb lenne, ha a vonatkozó helyettesítő szakmák nem lennének épp a termelő versus újratermelő munka különbségtétele miatt alulfizetettek.)

Bejegyezte: apuka dátum: 9:56 Címkék: allatbirtokeladetetesfoldfoldmuvesgazdasaghaztajiparaszttermeltermenyvetes

Visszaadnák az önkormányzatoknak a jogot, hogy maguk határozhassák meg, településrészenként milyen állatból hány darabot lehet egy ingatlanon tartani. A korábbi döntéstől a háztáji állattartás növekedését várták, de az nem jött be. Ezért több önkormányzat is szorgalmazza, hogy a kormány vonja vissza a korábbi döntését, és ne lehessen a városokban korlátlan számban disznót, tyúkot, kecskét, tehenet vagy egyéb haszonállatot tartani.

hvg.hu cikkét szemléztük. Ebben leírják, hogy a magyar parlament 2012-ben döntött arról, hogy, az önkormányzatok nem korlátozhatják a haszonállatok számát az illetékességi területükhöz tartozó ingatlanokon. A képviselők abban reménykedtek, hogy ezzel újra fellendülhet a háztáji termelés, de nem így történt. Az állattartási hajlandóság nemhogy nőtt, hanem inkább csökkent az egyéni gazdáknál, sokan felhagytak a termeléssel.

A háztáji állattartás fejlesztését lehetővé tevő szabály nem hozott jó eredményt, de komolyan veszélyeztetheti a turizmusból és a vendéglátásból  élőket

A háztáji állattartás fejlesztését lehetővé tevő szabály nem hozott jó eredményt, de komolyan veszélyeztetheti a turizmusból és a vendéglátásból élőket

A vendéglátásnak okozhat gondot, ha bárki, bármennyi jószágot tarthat a városban is

Az ország mindegyik településére érvényes egyenszabály főként a turisztikailag felkapott vidéki városokban, mint például Hévízen, Hajdúszoboszlón és Gyulán okoz problémát.

Ott ugyanis már egyetlen, a háza kertjéből baromfiudvart, sertéstelepet kialakító gazda is keresztbe tehet a sok család megélhetését szolgáló vendéglátós tevékenységnek. Ráadásul a jogi út jelenleg csak akkor hozhat eredményt, ha a panaszosnak sikerül bizonyítania, hogy az állattartó nem megfelelő körülmények között tartja a jószágait. Önmagában azért, mert az állattartás szaggal, zajjal és esetleg rovarok megjelenésével jár, nem lehet büntetést kiszabni.

  1. háztáji | zanza.tv

    zanza.tv/fogalom/haztaji

    A második gazdaság része, termelőszövetkezeten kívüli „minigazdaság“, aminek a megtermelt javai fölött a termelő szabadon rendelkezett. A terményeket és állatokat piacra lehetett vinni és szabadon lehetett értékesíteni. Az 1970-es, 1980-as években igen elterjedtté vált.

  2. Háztáji Gazdaság - Video Results

    More Háztáji Gazdaság videos

  3. Megéri a háztáji gazdálkodás

    magyarmezogazdasag.hu/2017/06/14/megeri-haztaji

    A mai viszonyok közt is megvan a létjogosultsága a háztáji gazdálkodásnak – ez derült ki egy friss kutatásból. A kertben termesztett zöldségek és a ház körül nevelt állatok havonta 18 ezer forinttal is javíthatják egy-egy segélyen élő személy anyagi helyzetét, mégis egyre kevesebben választják a keresetkiegészítésnek ezt a módját.

  4. Emil Farm - Home | Facebook

    www.facebook.com/Emil.haztaji.gazdasag

    Emil Farm. 298 likes · 27 talking about this. Csővári és kosdi háztáji gazdaságunkat bemutató oldal, ahol nyúltenyésztéssel foglalkozunk elsősorban, de 2020-tól folyamatosan bővítve több állat…

    • Followers: 298
  5. Háztáji Gazdaság - Image Results

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése